Szerencsére versenyzőink nem rettentek meg, és egymást segítve lendültek át a holtponton, így az is kiderült, hogy az életmódváltással nemcsak a kilók apadnak, de számos olyan örömöt is tartogat a változás, amire nem is számítottak.
( A csapat tagjai egy Facebook-csoporton keresztül mindennapi kapcsolatban vannak egymással, itt megosztják kérdéseiket, kételyeiket, sikereiket.)
FARKAS MÁRTA a Nők Lapja Facebook-oldal követői számára is összefoglalta az első hónap tapasztalatait:
„Mint az Életmódváltó Program egyik büszke és lelkes tagja ezt üzenném azoknak, akik hozzánk hasonlóan több-kevesebb túlsúllyal küzdenek: ne fogyókúrázzatok! De komolyan: a rossz szokásokkal, beidegződésekkel ne csak egy időre hagyjunk, hagyjatok fel, hanem örökre! Szeretnék lefogyni, egészségesebben élni, és persze szeretném megnyerni ezt a versengést, de most főleg arra törekszem, hogy tartsam a mértéket. Csak semmi fellángolás, semmi 600 kalóriás diéta! A program dietetikusa azt ajánlotta, hogy az első hónapban csak arra figyeljek, hogy mit eszem, ne arra, hogy mennyit. Mindenből a jobbat, egészségesebbet, soványabbat. Jelentem, működik! Heti egy kilót terveztem be, és eddig sikerült… Persze sokat mozgok is mellette. Szóval hajrá mindenkinek! A fogyókúra negatív mind hangulatát, mind hosszú távú eredményét tekintve, az életmódváltás viszont mindenféle szempontból pozitív!”
NÉMEDI OLGA:
Hetente legalább ötször sportolok: futok (már megy a 8 km!), bringázom (20–30 km), és a jövőben be fogok iktatni heti legalább egy jógaórát is. Újra rákaptam a sport ízére, napról napra érzem a teljesítményemen a fejlődést. A korábban lehetetlennek tűnő távokat is meg tudom valósítani. Energikus vagyok, és egyáltalán nem éhezem. Sőt magam is meglepődtem, hogy jóval kevesebbet eszem, mint azelőtt. Néha még előfordul, hogy a korábbi rossz szokásoknak megfelelő mennyiségű ételt szedek a tányéromra, aztán csodálkozom, hogy nem fér belém, ezért inkább meghagyom. Már két hét elteltével feltűnt – és erre egyáltalán nem számítottam –, hogy mennyivel simább a bőr a combomon! Mindig is tudtam, hogy a narancsbőr legnagyobb ellensége a rendszeres mozgás és az egészséges étkezés, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar észrevehető, szó szerint kézzel – a férjem kezével is – fogható lesz a változás!
PÁL IMRÉNÉ, JULI:
Az első két hétben olyan elfoglalt voltam, hogy a mozgást az itthoni szobakerékpárral próbáltam megoldani. Éreztem, hogy ez nem elég, és amint egy kis időm felszabadult, bérletet váltottunk a férjemmel – aki mindenben mellettem áll – egy edzőterembe. Az első alkalommal egy kicsit féltem, hogy furcsán néznek rám, talán azt gondolják, hogy mit keres itt egy ilyen öregasszony. Itt is kellemes meglepetés ért. Mivel általában reggel megyünk, kevesen vannak. A személyzet nagyon kedves és szolgálatkész. Mindent megmagyaráznak, tanácsokat adnak, segítenek. Összességében pozitív a benyomásom, nagy kedvvel megyünk szinte minden reggel, kellemesen elfáradok, nagyon jó a mozgás. Napközben sokkal energikusabb vagyok, nem érzem azt a fáradtságot, mint amikor napi 8-10 órát ültem egy helyben szinte egyfolytában.
FARKASNÉ KEREKES ÉVA:
Bár jó dologra vállalkoztam szabad akaratomból és lelkesen, mégis nehezen éltem meg az első pár napot. Az első hétfőn csak lődörögtem a lakásban kedvetlenül, nehéz volt, hogy a nap 24 órájában oda kell fi gyelnem. És már nemcsak a férjemre és a gyerekeimre, hanem magamra is. Nehezen viseltem, hogy nem ehetem azt és akkor, amikor én akarom, úgy, azzal és annyit, amennyit én akarok. Papírral, ceruzával és számológéppel ültem mindig asztalhoz, és előre rettegtem, hogy nem tudom eltalálni, mit kell ennem és mennyit. Pedig olyan egyszerűen le volt írva, olyan egyszerűen átbeszéltük a szakemberekkel. Most már megküzdök vele, kisebb-nagyobb sikerrel. Kész szerencse, hogy létezik a kaloriabazis.hu, ami nagy segítségem!
TAKÁCSNÉ PÉNTEK KLÁRA:
Régebben a húst hússal ettük, és hozzá sok sült krumplit, de most már a burgonyát nem bő olajban sütöm, hanem kevés olajjal a sütőben, és így is fenomenális! Nem beszélve a sok friss zöldségről, amit párolva fogyasztunk, illetve nyersen salátának. Úgy látom, hogy eddig a családom is élvezi ezt a változást, ők annyit ehetnek, amennyi jólesik, csak én eszem kevesebbet, mint korábban.
CSEH ZOLTÁN:
A tervem az volt, hogy nem borítok fel mindent azonnal. Az esti söröket vagy fröccsöket hagytam el először, a vacsoráknál csökkentettem a mennyiséget, igyekeztem későn már nem enni. De ez nem mindig sikerül. Főleg amikor későn érek haza a teniszpályáról. Ezzel együtt a mérleg nyelve megbillent lefelé, jó jel! Viszont gyorsan szombat lett, BL-döntő. Nyolcan voltunk: paprikás-krumpli-főzés bográcsban, meccsnézés a teraszon. Kétféle joghurtos mártogatóssal is készültem, kanálként uborkát, sárgarépát, zellerszálat használtunk. Nagyon finom volt, elfogyott az is. Ugyan a paprikás krumplinak nem tudtam ellenállni, és így homokszem került a gépezetbe, de a fagyi, eper, tejszínhab trióra nemet mondtam. Hétfőn gasztroenterológusi megbeszélésre voltam hivatalos, ahol a főorvos úr a leleteten úgy fogalmazott, hogy „exkluzív diétán vesz részt” – utalva ezzel a Nők Lapja Életmódváltó csapattagságomra. Amit most már nem először veszek észre magamon, hogy az étkezésem tervezése mellett a vásárlásnál és napi teendőim kigondolásánál is egyre szabályozottabb vagyok. Ezek együttese pedig az egész életemre pozitív hatással van. Kellemes meglepetés ez nekem.
CSÓK ESZTER:
Nagyon büszke vagyok édesanyámra, aki nemrég megházasodott. Engem kért fel tanúnak, ez külön megtiszteltetés volt számomra, de jöttek a félelmek. Csinos ruhát ekkora méretben? Rengeteg étel, sütemény… Az agyamat tudatosan készítettem arra, hogy ellen tudjak állni a kísértésnek. Meglepetést okoztam magamnak, mert ment minden simán. Egy kis csirkemell kevés körettel. Torta? Á, minek! Örömömben, bevallom, pár könnycseppet is ejtettem, annyira megható volt a szertartás. Ott volt az egész család, barátok. Lelkileg feltöltődtem, és egyáltalán nem hiányzott a habzsolás.
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: JÓNAP RITA
FOTÓ: TOKAJI BALÁZS
SMINK: PATAKY ÁGI
HAJ: GALLÓ MÓNIKA
