Leégés

A napégés elleni védekezésről ma már szinte mindennap hallani: fontos, hogy magas faktorszámú, jó minőségű napvédő krémet vagy naptejet használjunk, és a déli órákban kerüljük a közvetlen napfényt. Ilyenkor a legjobb, ha az árnyékba vonulunk, és vékony ruhával, kalappal is védekezünk a tűző sugarak ellen. Ha mégis megpirongatta a nap a bőrünket, a legjobb, ha igyekszünk hűsíteni és hidratálni az érintett bőrfelületet. Enyhe fokú leégésnél a napozás utáni kozmetikumok is jók lehetnek, ha azonban pirosra égett a bőrünk, keressünk speciálisan napégésre ajánlott szert a patikában. A házi megoldások közül az aloe vera zselé jöhet számításba, amely nemcsak hidratálja és hűsíti az égett bőrt, hanem a regenerációját is gyorsítja. A langyos zuhany is segíthet, de jégkockával lehetőleg ne sokkoljuk az égett bőrt, nehogy az egyébként is érzékeny területen még néhány fagyási sérülést is beszerezzünk. A régi gyógymód, a vastag rétegben felkent tejföl viszont nem hagyja lélegezni a bőrt, így nem ajánlott az alkalmazása. A fájdalom ellenszereként bevehetünk egy gyulladáscsökkentő hatású fájdalomcsillapítót, és fogyasszunk minél több folyadékot, hogy a test vízveszteségét pótoljuk. Ha az égés súlyos, a bőrünk felhólyagzott, a fájdalom extrém mértékű, vagy lázunk van, esetleg a napszúrás tüneteit tapasztaljuk magunkon, vagyis fáj a fejünk, émelygünk, lehetőleg minél hamarabb forduljunk orvoshoz.

Hőguta, hősokk

A nagy melegben érdemes különösen oda figyelni a folyadékfogyasztásra. A normál esetben minimumnak számító 2-2,5 liter folyadék ilyenkor kevés lehet, a legjobb, ha mindig van a kezünk ügyében egy palack víz. A napszúrást a fejet érő erős napsugárzás válthatja ki. A hőguta tünetegyüttese pedig akkor jön létre, ha például túlöltözéssel akadályozzuk a test hőleadását: a szervezet folyadékot és sót veszít, majd fáradékonyság, vérnyomásesés, esetleg ájulás jelentkezik. A hősokk vagy hőkimerülés a melegben végzett fizikai terhelés, például kimerítő sport következménye lehet. Ilyenkor is a szervezet víz- és sóháztartása borul fel, tünetei között az izomgörcs, a hasi görcs, a láz, a verejtékezés, a látászavar, a légzési nehézség, a szapora pulzus, a hányinger szerepel. E zavarok ellátása már szakember feladata, igyekezzünk a hűvösben lefektetni és borogatással hűteni a beteget, és minél hamarabb hívjunk orvost. A megelőzés érdekében pedig viseljünk szellős, lehetőleg természetes alapanyagú ruhát, kalapot, ne terheljük a szervezetünket, és igyunk minél több folyadékot – a kánikulában még a napi 4 liter víz sem túlzás!

Gyomorrontás, hányás, hasmenés

Az utazásokon gyakorta előforduló gyomorproblémákat egyrészt az idegen táj ismeretlen baktériumfl órája, a higiéniai hiányosságok, illetve az ismeretlen ételek válthatják ki. Ám sajnos súlyosabb fertőzéseket sem lehetetlen elkapni, ezért vegyük komolyan, ha valahol arra figyelmeztetnek, hogy a csapvíz nem iható. A tengeri ételekkel is érdemes vigyázni, a mediterrán országokról köztudott, hogy a kagylók közel fele lehet hepatitis A-val fertőzött. Számos országban a hastífusz is jelen van, ez azonban, a hepatitisfertőzésekkel együtt az időben beadott védőoltással megelőzhető. Amikor úton vagyunk, csak megfelelően megfőzött vagy átsütött ételeket fogyasszunk, a gyümölcsöket hámozzuk meg. Az italainkba ne kérjünk jégkockát, és ragaszkodjunk hozzá, hogy az ásványvizes palackot előttünk nyissák ki. Ahol a csapvíz nem fogyasztható, ott fogmosáshoz is palackozott vizet használjunk. Mindig legyen nálunk kézfertőtlenítő kendő vagy zselé, és használjuk is rendszeresen, ha valamiért nem áll módunkban kezet mosni.

…

Még több kockázatelkerülő módszerről a Nők Lapja Psziché 2016/5. számának 46. oldalán olvashattok.

Szöveg: Csiki Judit

Fotó: Getty Images Hungary