Szépirodalmi művek és pszichológiai tanulmányok ezrei foglalkoznak a boldogsággal, annak elérésével, modern korunk embere azonban továbbra is elégedetlen, nehezen találja az örömet. Cikkünkben annak jártunk utána, mi akadályoz még mindig minket a boldogságban.

Happy girl jumping in a park

Nem lehet meg mindenünk

Ahány ember, annyi módon, annyi területen szeretne boldog lenni – a probléma csak az, hogy ezek nem mindig vannak összehangolva. Pontosabban, ha mondjuk a munkánkban boldogok vagyunk, akkor az nem feltételezi, hogy a magánéletünkben is örömteli időszakot élünk meg. Ha sok energiát fektetünk a karrierünkbe, hogy abban olyan sikereket érjünk el, akkor a magánéletünkre magától értetődően kevesebb időnk marad. Amikor tehát az életünk egyik területén boldogságot élünk meg, a többire nem feltétlenül lesz ez jellemző. Jobban tesszük tehát, ha belenyugszunk a ténybe: nem lehet meg mindenünk.

Nem vagyunk jelen az adott pillanatban

Belegondoltatok már abba, milyen gyakran kezdjük azzal a mondatot, hogy „milyen jó lenne, ha…”, vagy „milyen jó volt, amikor…”? Mintha mindig is azért ácsingóznánk, amink még nincs meg, vagy az után éreznénk nosztalgiát, ami már elmúlt – ezzel pedig falat emelünk magunk köré, mely megakadályozza, hogy a jelenre koncentráljunk. Nem hagyjuk magunknak, hogy belemerüljünk, vagy egyáltalán észrevegyük azokat a boldogságmorzsákat, melyeket a most kínál fel számunkra. Létezik egy tudományos magyarázat arra, hogy miért működik így az agyunk: a legtöbbünk ugyanis egy úgynevezett optimista elfogultsággal rendelkezik, melynek köszönhetően bizakodóan tekint a jövőbe, a múltból pedig csak a szép emlékeket idézi fel.

A boldogság csak önámítás?

Az ember újabb és újabb célokat tűz maga elé, melyek előreviszik, legyen szó akár a munkáról, akár a magánéletről. Gyakran pedig ezeknek az eléréséhez köti a boldogságát. Ugyanakkor, ha sikerrel jár, ezt az állapotot akkor sem éli meg tartósan. Sőt, egy kutatás szerint még a lottónyeremény sem tudja hosszú időre befolyásolni az ember boldogság-érzését. Mindig visszatérünk ugyanis a kezdőponthoz, és tovább hajszoljuk azokat a célokat, melyek elérésében látjuk a boldogságunkat. De talán ez a motiváló erő visz minket folyton előre: a tökéletes, tartós boldogság ugyanis az összes célunkat aláásná, így viszont mindig van miért küzdeni. A sok nehézség ellenére pedig mégis megnyugtató a tény, hogy a boldogság maga létezik, és még ha kis időre is, de el tudjuk érni. Ez pedig sokkal könnyebben fog menni, ha felismerjük, hogy nem lehet meg mindenünk, és ha magunk mögött hagyjuk az irigységet is.

Forrás: time.com

Szerző: F.R.

Fotó: Thinkstock