A gének, az életkor és az életmód – a tudomány jelenlegi állása szerint ezek mind a mellrák kialakulásának rizikófaktorai. Ennek ellenére számos tévhit is elterjedt arra vonatkozóan, hogy mitől jelentkezhet még ez a betegség. A Guardian összeállítása alapján mutatjuk be a 3 leggyakoribb hiedelmet:

A merevítős melltartó, mint csendes gyilkos

Több mint hat évtizeddel ezelőtt, 1955-ben kapott először szárnyra az elmélet, hogy a merevítős melltartó viselése rákot okozhat, mivel gátolja a nyirokfolyadék áramlását, és ezzel a toxinok a mellnél maradnak. A feltételezést Sydney Singer és Soma Grismajer fogalmazták meg tanulmányukban, de a teória tavaly újra felbukkant, méghozzá egy alternatív gyógyító által írt esszében, amit Gwyneth Paltrow életmód oldalán publikált. Egy 2014-es átfogó tanulmány igyekszik eloszlatni az ezzel kapcsolatos kételyeket. A legismertebb rákutatással foglalkozó központok közreműködésével készített vizsgálat ugyanis kimutatta: semmilyen kapcsolat nincs a merevítős melltartó viselése és a mellrák kialakulásának kockázata között.

A dezodorok a fő ellenségeink?

Néhány éve terjedt el az a tévhit, ami szerint az izzadásgátlók használata is rákot okozhat – ezért pedig a dezodorokban megtalálható alumínium sókat tartották felelősnek. De olyan elmélet is napvilágot látott, hogy ezek a szépítőszerek megakadályozzák, hogy kiizzadjuk a toxinokat, amik így felhalmozódnak a mellnél. Holott a káros anyagok túlnyomó többségét a szervezet a veséken és a májon keresztül mossa ki, azok nem a hónaljunkon át távoznak.  2002-ben aztán egy átfogó kutatást végeztek, hogy bebizonyítsák az elméletek hiteltelenségét. Több mint 1600 nőt vizsgáltak meg, és megállapították, hogy a dezodorhasználat és a mellrák nincs összefüggésben egymással.

Ártalmas mammográfiai vizsgálat

A mellrákszűrés egyik legelterjedtebb módja – az önvizsgálat mellett – a mammográfia. Mivel a korai szakaszban elcsípett mellrák akár 25 százalékkal is javíthat a túlélési esélyeken, ezért különösen veszélyes az a tévhit, hogy a mammográfia – a sugárzás miatt – rákot okozhat, a mellek összepréselésével pedig áttéteket képezhet. Az orvosok és a kutatók válaszai is megnyugtatóak a kérdést illetően. Felhívták rá ugyanis a figyelmet, hogy egy 20 perces mammográfiai vizsgálat során sokkal kevesebb sugárzásnak van kitéve a szervezet, mint egy mellkasröntgen alatt. Az áttétek terjedése pedig egy biológiailag összetett folyamat, amit nem lehet előidézni összenyomással. A rendszeres önvizsgálat mellett tehát nem lehet tehát elégszer hangsúlyozni a mammográfia fontosságát, hiszen az akár életeket is menthet!

Szöveg: F.R.

Fotó: Thinkstock