A közösségi média elterjedése nemcsak másokról, hanem a saját magunkról alkotott képünket is nagyban átalakította. Ahogyan arról a korábbi cikkünkben is írtunk, ma már szinte minden online tevékenységünk önmagunk jobb színben való feltüntetéséről szól. Míg mondjuk a Facebook megjelenésekor a felhasználók többsége – és néhányan jelenleg is – meggondolatlanul és kritikától mentesen osztott meg mindent a legintimebb pillanatokról is, egyre többen vannak azok, akik személyes előmenetelük jelentős építőköveiként tekintenek ezekre a platformokra. Ebből kifolyólag pedig előre átgondolt stratégiát követve posztolgatnak, méghozzá úgy, hogy kommunikációjuk hitelesen igazodjon a képhez, amit magukról közvetíteni szeretnének a világ felé. A cél, hogy jobb munkalehetőséghez, gyümölcsözőbb kapcsolatokhoz, ezáltal pedig nagyobb ismertséghez és több pénzhez juthassanak. Hogy ez mennyire tükrözi a valóságot, az már más kérdés…
„Rólad mit mondanak a hátad mögött?”
A személyes brandépítés kifejezést talán sokan ismerjük, mégis jogosan merül fel a kérdés, hogy mit is jelent valójában. Ezt az elismert szakértő, Lesley Everett egy egészen egyszerű mondatban összegezte a The Independetnek: „a személyes brandünk az, amit mások a hátunk mögött mondanak rólunk, amikor elhagytuk a szobát”. Az énmárka fejlesztése tehát lényegében egy módszer, ami segít felhívni a figyelmet az értékeinkre, és kihangsúlyozni azokat a kompetenciákat, amik alapján ismeretséget szeretnénk szerezni. A kép azonban több tényezőből áll össze, szerepet játszanak benne megfogható (tárgyi tudás és tapasztalat) és kevésbé kézzel fogható (személyiség, hozzáállás, erkölcsiség) dolgok is. Általában ezek egyvelege alapján gyakorolunk hatást az emberekre, ők pedig ezeket figyelembe véve formálnak véleményt rólunk. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy ez sokban különbözhet a mi valós énünktől.
Skizofrén állapotok
Tegyük fel például, hogy én jól megkomponált Instagram-fotók segítségével azt kommunikálnám magamról, hogy – a valósággal ellentétben – jól értek a sütéshez, és tehetséges gasztroblogger vagyok. Ha ügyesen csinálnám, egy ideig biztosan működne a dolog: növelném a követőim és az olvasóim számát, és talán még én is elhinném magamról, hogy én leszek a következő Nigella Lawson. Ám, egy bizonyos pont után lepleződnék, ezt követően pedig már nem tudnám elsikálni, hogy a kelt kalácsom tetején valójában nem a kakaó folyt ki, hanem szépen, diszkréten odaégett picit a tészta. Hiszen ahhoz, hogy személyes brandépítéssel hosszan tartó és valóban profitáló sikereket érjünk el, mindenképp a realitások talaján kell maradnunk, vagyis valós kompetenciákra kell építenünk a közösségi médiában való kommunikációnkat – és így az önmarketingünket is.
Hogyan építsük a személyes brandünket?
Ahhoz, hogy erős brandet építsünk magunk köré, elsősorban hitelesnek kell lennünk. Vagyis, meg kell találnunk azokat az erősségeinket, amikre támaszkodni lehet, azokat a dolgokat, amikben tehetségesek vagyunk. Amennyiben segítségre szorulunk, kérdezzük meg az ismerőseinket arról, hogyan jellemeznének minket, mi az első dolog, ami eszükbe jut rólunk – minden estben pontosan kell tudnunk ugyanis, hogy mit „árulunk”.
Lesley Everett szerint ezután erőteljesen kell dolgoznunk azon, hogy megtaláljuk, mi motivál minket, és azt, milyen jelzőket szeretnénk, ha az emberek velünk kapcsolatban használnának. Gondolkozzunk el azon, hogy egy ismeretlennek, aki először kapcsolatba lép velünk – akár személyesen, akár online –, mi lehet az első gondolata rólunk. Miután pedig megvan, hogy milyen területen építenénk a személyes brandünket, és nagyjából meghatároztuk a célközönségünket is, ideje elkészíteni a láthatósági tervünket, vagyis azt, hogy milyen fórumokon fogjuk eljuttatni a közvetíteni kívánt üzenetet, tartalmakat. Sose felejtsük el, hogy a folyamat során a legfontosabb, hogy a kialakítani kívánt kép összhangban legyen a személyiségünkkel – így tudunk ugyanis csak hitelesen és hosszú távon építeni rá.
Miben segít a közösségi média?
A közösségi médiában való jelenlét elengedhetetlen a személyes márkaépítés során. Láthatóvá tesz minket, és széles közönséghez juttatja el az üzenetünket – általa nemcsak a munkáltatók, hanem a projektünk jövőbeli, lehetséges szponzorai is megtalálhatnak minket. Ám vigyázni kell, mert a folyamat könnyen visszaüthet, hiszen egy-egy félrecsúszott, helytelenül megfogalmazott üzenettel nemcsak követőket veszíthetünk, hanem a hitelességünket is.
Őket érdemes követni – szó szerint és átvitt értelemben is
Mivel az internetnek köszönhetően a határok kiszélesedtek, ma már bárki könnyen széleskörű ismertségre tehet szert, hatékonyan építheti a személyes brandjét. A 29 éves Los Angeles-i Aimee Song, a Song of Style blog szerzője szakmáját tekintve belsőépítész, de stylistként szerzett magának hatalmas ismertséget. Ő volt az egyik első blogger, aki a sztárságig vitte munkájával.
Brandépítése, amit 2009-es online megjelenése óta a közösségi médián keresztül végzett, olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a Forbes 2016-ban beválasztotta a 30 legsikeresebb 30 alatti listájára. Capture Your Style című könyve bestseller lett a tengerentúlon, több mint 4 millió Instagram-követőjének pedig mindig valami újdonsággal szolgál, legfrissebb projektjeként ékszereket tervez. Aimee így remek példája annak, hogyan lehet a semmiből egy egész birodalmat felépíteni kitartó és céltudatos munkával.
Talán meglepő lehet, de Michelle Obama tevékenységéből is sokat lehet tanulni arról, hogy a közösségi médián keresztül történő énmárka építés mennyire sokat segíthet egy olyan ember számára is, aki ismertsége ellenére még nagyobb közönségnek is eljuttatná üzenetét.
Michelle Obama (@michelleobama) által megosztott bejegyzés,
Az egykori First Lady is hatékonyan kihasználta az Instagram adta lehetőségeket: ő a kampányairól számolt be rajta, a célja pedig az volt, hogy szélesebb tömeget vonjon be. Rendszeres posztjai személyes hangvételben, és olyan közvetlenséggel íródnak, ami még most is nagyban hozzájárul egyre növekvő népszerűségéhez. Számunkra pedig fontos üzenetet fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogyan lehet egy nagyobb követői tömeg figyelmét fenntartani, és folyamatosan újabb közönséget bevonzani.
Hogy miért is fontos ez? Azért, mert aki az idejéből sokat áldozza arra, hogy hatékonyan menedzselje magát, az nem rövid távlatokban gondolkodik. Az építkezés ugyanis minden esetben hosszú folyamat, és rengeteg kitartást igényel. De pont ettől válik a kialakult énmárka még hitelesebbé.
Szöveg: Filákovity Radojka
Fotó: Thinkstock
