Serkenti az agyműködést

A szervezet stresszre adott válaszai átmenetileg serkenthetik a memóriát és növelhetik a teljesítőképességet. Az alacsonyabb szintű feszültség ugyanis stimulálja a szervezetünkben a neurotrofinok termelését és erősíti a köteléket az agyban található neuronok között, ez a folyamat pedig segít a koncentráció növelésében. Ezzel a jelenséggel – amit akár vizsgadrukknak is nevezhetünk – valószínűleg mindenki találkozott már, amikor a tudásáról kellett számot adnia a tanárainak, amikor állásinterjún vett részt vagy amikor a munkahelyén kellett több ember előtt prezentációt tartania.

Rövid távon immunerősítő hatása van

Ahogyan a szervezet az őt ért stresszre válaszol, felkészül a sérülés vagy a fertőzés lehetőségére is, így megerősíti magát. Ennek egyik módja, hogy olyan vegyi anyagokat termel, amelyek segítenek az immunrendszer szabályozásában, egy bizonyos védőburok létrehozásában. Ezt egy Stanford-kutatás is alátámasztja, amelynek során laboratóriumi patkányokat tettek ki enyhébb stressznek, az állatok szervezete pedig válaszul számos immunsejtet mozgósított. Persze azt nem árt hangsúlyozni, hogy a tartós, nagy mennyiségű stressz és szorongás rengeteg bajt tud okozni a szervezetben: számtalan megbetegedés vezethető hozzá vissza.

Még rugalmasabbá tehet

Azt már szinte mindannyian megtapasztaltuk – és jó esetben meg is tanultuk –, hogy a stresszes helyzeteket könnyebben lehet kezelni, ha kellő rugalmassággal állunk hozzájuk. Minél többször keveredünk feszült szituációkba, annál jobban rá vagyunk kényszerítve, hogy mind fizikai, mind pszichés védekezőmechanizmusokat mozgósítsunk. Utóbbiak abban segítenek, hogy könnyebben alkalmazkodjunk a megváltozott körülményekhez, és kevesebbet idegeskedjünk azon, ha például egy dugó miatt útvonalat kell váltanunk, vagy ha egy lemondott találkozó miatt újra kell terveznünk a napunkat.

Sikerre ösztönöz

A feszültség remek motivációs erőt jelenthet. Velünk is előfordult már, hogy a nyomasztó stressz érzésére volt szükségünk ahhoz, hogy elvégezzünk egy feladatot. Gondoljunk csak a határidőkre: ugye, mennyivel megnő az ember teljesítőképessége, amikor közeleg egy munka leadási határideje? A kulcs természetesen a hozzáállásunkban rejlik, a stressz ugyanis akkor fog motiválni, ha a feszült helyzetre kihívásként tekintünk, nem pedig egy útzárként, ami leblokkol, és amin nem tudunk átjutni. De a teljesítményt fokozó stressz, ami a ránk nehezedő nyomás miatt születik, a flow-állapot elérésében is segít, vagyis abban, hogy úgy el tudjunk merülni egy tevékenységben, hogy szinte eggyé váljunk vele.

Javíthatja a gyermekek fejlődését

Az anyák gyakran aggódnak amiatt, hogy a saját szorongásuk negatívan hat az anyaméhben lévő gyermekükre. Egy tanulmány azonban rámutatott, hogy azoknak a nőknek a gyermekei, akik a terhesség alatt enyhe vagy közepesen súlyos stressznek voltak kitéve, fejlettebb motorikus képességekkel rendelkeztek kétéves korukig, mint azoké az anyáké, akik nem stresszeltek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a terhesség idején ne kellene kerülni a túlzott feszültséggel járó helyzeteket.

Szöveg: F.R.

Fotó: Thinkstock

Forrás: health.com