Hányszor kapjátok magatokat azon egy nap, hogy bocsánatot kértek – szinte minden apróságért? Ha sokszor, akkor ideje változtatni a helyzeten. A túlzott udvariaskodás ugyanis egy idő után a határozatlanság, belső bizonytalanság érzetét sugallhatja mások felé. Nem arról van szó, hogy sose kérjünk bocsánatot, csak arról, hogy érdemes megfontolnunk, ezt az értékes szót milyen helyzetekben használjuk. Íme 5 szituáció, amikor nyugodtan elhagyhatjuk:
Amikor kérdést teszünk fel
Amit leggyakrabban mondani szoktunk: „Bocsánat, lehetne egy kérdésem?”
Amit mondanunk kellene: „Van egy kérdésem.”
Elkésünk egy szakmai találkozóról
Amit leggyakrabban mondani szoktunk: „Mélyen sajnálom, de rengeteg dolgot kellett elintéznem.”
Amit mondanunk kellene: „Nagyon köszönöm a türelmüket, tudom, hogy rendkívül értékes az idejük, így jobb, ha azonnal belevágunk.”
Nemtetszésünket szeretnénk kifejezni
Amit leggyakrabban mondani szoktunk: „Sajnálom, de szerintem ez nem volt jó.”
Amit mondanunk kellene: „Személy szerint nem fordítottam rá túlzott figyelmet, de itt van néhány ötlet, amivel jobbá lehetne tenni a dolgot.”
Egy tárgyért nyúlunk, hogy elérjük azt valakin keresztül
Amit leggyakrabban mondani szoktunk: „Ne haragudj, de át kell nyúlnom feletted. Nem bánod?”
Amit mondanunk kellene: „Ideadnád, kérlek? Köszönöm!”
Ha valaki tisztázni szeretne velünk valamit
Amit leggyakrabban mondani szoktunk: „Elnézést kérek, ha félreérthető voltam, valójában azt akartam mondani, hogy…”
Amit mondanunk kellene: „Hadd tisztázzam a helyzetet, úgy értettem, hogy…”
Szöveg: F.R.
Nyitókép: Thinkstock
