„Utálom magamat!” – Hogyan reagáljunk a mondatra, ami szülőként összetöri a szívünket?

Szinte alig létezik olyan ember, aki gyerekként vagy serdülőként ne érezte volna, hogy az egész világ összeesküdött ellene, senki sem fogadja el, és ezért magát is utálja. Utóbbi mondat az, amit szülőként hihetetlenül nehéz hallani a gyerekünktől. De vajon hogyan segíthetünk? A cikkben erre vonatkozóan olvashattok tippeket.

Önmagunk elfogadásáig göröngyös út vezet, aminek nehézségeivel sokszor már egészen korán, gyerek-, illetve tinédzserkorban találkozunk. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy szülőként hogyan reagálunk arra, ha a gyerekünktől azt halljuk, utálja magát. Egy dolgot biztos nem szabad tenni: indulatosnak lenni.

Hallgassuk meg

Nincs olyan dolog, amire a nyílt kommunikáció segítségével ne lehetne megoldást találni. Éppen ezért ültessük le, beszéljünk vele. Kérdezzük meg, miért érzi azt, hogy utálja magát, és mióta kerítették hatalmába ezek a gondolatok. Így közelebb fogunk kerülni a megoldáshoz.

Maradjunk nyugodtak és ne reagáljunk hevesen

Nagyon fontos, hogy amikor a gyerekünk megnyílik előttünk és megosztja velünk az érzéseit, ne reagáljunk hevesen a mondandójára, még akkor se, ha nem értünk egyet. Fontos, hogy tiszteletben tartsuk az érzéseit, és olyan hangulatot teremtsünk a beszélgetés során, ami segíti őt, hogy nyugodtan és szabadon megnyíljon.

Biztosítsuk a szeretetünkről

Szavakkal és tettekkel is nyugtassuk meg, biztosítsuk arról, hogy feltétel nélkül elfogadjuk és szeretjük. Az önelfogadás, az önbizalom felépítése sokkal könnyebben és hatékonyabban történik, ha az embert szerető, támogató háttér veszi körül. Elég egy mondat ennek megteremtéséhez.

Nyújtsunk számára más alternatívákat a kommunikációban

A negatív önértékelést nagyban befolyásolja az is, ahogyan a gyerek magáról kommunikál. Épp ezért fontos, hogy pozitív alternatívákat nyújtsunk számára, amik segítségével egészséges módon fejezheti ki érzéseit, esetleges csalódottságát. Így például, ahelyett, hogy azt mondja, utálja magát, vegyük rá, hogy úgy fogalmazzon: „csalódott vagyok, amiért…”. De arra is fontos rámutatni, hogy szinte mindenen változtatni lehet: „mindannyian követünk el hibákat, de majd legközelebb…”

Szembesítsük a valósággal

Az alacsony önértékelésű gyerek esetében mindig fontos, hogy biztosítsuk róla, nincs egyedül a világban. Van egy szerető és megértő családja, akik mindenben támogatják és mellette állnak. Hívjuk fel rá a figyelmét, hogy senki sem tökéletes, de soha nincs késő arra, hogy változtasson azon, ami nem tetszik neki magában.

Szöveg: F.R.

Fotó: Thinkstock

(babble.com)