„Bocs, mégsem állok készen egy komoly kapcsolatra”
– tegye fel a kezét, akinek az életéből legalább egyszer – ha nem többször – ezzel az indokkal léptek ki, méghozzá úgy, hogy ránézésre minden tökéletesnek tűnt. Nyilván felmerült bennünk a kérdés: vajon mi rontottunk volna el valamit? Megijesztettük volna? A válasz mindkét esetben sokkal komplexebb, mint amilyennek első ránézésre tűnik. Míg ugyanis anyáink és nagyanyáink korában magától értetődő volt, hogy ha két ember között szerelem szövődött, akkor a kapcsolatot szorosabbra fűzik és törvényes keretek között is megpecsételik, ma egyre több húszas évei végén és harmincas évei elején járó fiatal hátrál meg attól, hogy elköteleződjön egy másik ember mellett.
Számos dolog állhat a háttérben
Egy korábbi magyarországi kutatás rámutatott, hogy a 16-29 éves korosztály tagjaira általánosan jellemzőek a következő megállapítások: nem kötelezik el magukat, bizonytalanok és elégedetlenek. „Ha ezt a három tényezőt vizsgáljuk, rögtön felmerül a kérdés, hogy ha valaki bizonytalan, az hogyan tudna elköteleződni?” – mutatott rá a probléma egyik gyökerére egy korábbi interjúban Pál Feri mentálhigiénés szakember a kutatás eredményével kapcsolatban. Szerinte a bizonytalanság hátterében többek közt a lassabb érési folyamat áll.
„Az elköteleződés döntés kérdése, annak meghozatalára pedig csak olyan ember képes, aki szilárd személyiséggel vagy legalábbis az életkorának megfelelő érettséggel rendelkezik” – fejtette ki.
Az elköteleződéstől való tartózkodás mögött persze számos társadalmi tényező is megbújik, így egyebek mellett az élethosszig tartó tanulás lehetősége, ami sokáig az oktatásban tudja tartani a fiatalokat, akik ezáltal nincsenek rákényszerülve, hogy önellátóak legyenek, munkát szerezzenek, kirepüljenek a családi fészekből. Emellett az individuumot éltető korunk is megnehezíti, hogy a párok kompromisszumokat kössenek és kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítsanak ki.
Természetesen a lelki okokat sem érdemes figyelmen kívül hagyni, ilyen többek közt a kudarctól való félelem. Ha valaki elvált szülők gyermeke, illetve egy sikertelen kapcsolaton van túl, könnyen kialakulhat nála szorongás. Van olyan is, aki az elutasítástól tart, ezért ő előzi meg, hogy bármi rossz történjen. Esetleg tévesen úgy gondolja, hogy az addigi élete, az identitása vész el, ha szorosabbra fűzi a viszonyt a párjával. Az okok közé lehet sorolni még, ha valaki érzelmileg silány családban nevelkedett, gyermekkori bántalmazás áldozata volt, vagy más korábbi traumát élt át, és ezért úgy érezheti, nem érdemes mások szeretetére.
A jelekre érdemes odafigyelni
Attól függetlenül, hogy az ember érzi, a másik viszonyrendszerében milyen helyet foglal el, vannak olyan jelek, amelyek világossá teszik, ha az aktuális párunknak elköteleződési gondjai vannak. A psychologytoday.com cikke szerint árulkodó, ha az előző kapcsolatai mind rövid távúak voltak, és általában viharosan értek véget. Meséltessük a korábbi románcairól, kérdezzük meg tőle, miért szakadtak meg – abból sok mindenre fény derülhet. Szintén elgondolkodtató, ha a párunkkal nem lehet még csak rövid távú közös terveket sem szőni: ilyen akár egy fél év múlva esedékes esküvői meghívás vagy egy nyaralás. Amennyiben hevesen kerüli a témát, érdemes rákérdezni, mi a probléma. Ezzel karöltve jár a ködös kommunikáció, ami szintén jellemző lehet. Aki fél az elköteleződéstől, az a beszéd során sem törekszik a világos álláspont kifejezésére, ezért gyakran használja a „talán”, „meglátjuk”, „esetleg” szavakat.
Létezik segítség
Fontos kiemelni, hogy attól, hogy egy ember fél az elköteleződéstől, még nem azt jelenti, hogy ne szeretne komoly kapcsolatot, egyszerűen csak azt, hogy a miatta érzett szorongása sokkal erősebb a vágyánál.
Ellie Prior párterapeuta szerint vannak olyan dolgok, amikkel ezt a stresszt mi is enyhíthetjük, ráébreszthetjük a párunkat, hogy a jövő közösen sokkal szebb dolgokkal kecsegtet, mintha egyedül maradna. Ilyen az, ha világosan kifejezzük, mennyire értékeljük őt, illetve, hogy mit szeretünk benne. A mély kommunikáció elengedhetetlen, teremtsünk olyan közeget, amelyben nyíltan tud beszélni az érzéseiről a nélkül, hogy úgy érezné, megbántana minket vagy elítélnénk őt. Figyeljük a reakcióit, így megtudhatjuk, milyen helyzetekben érzi kényelmetlenül magát. Extrém esetben azonban mindenképp érdemes felkeresni egy szakembert. Nagyon fontos, hogy a folyamat során türelemmel legyünk a partnerünk felé, ám nem szabad elfelejteni, hogy az egész nem csak róla szól, a saját vágyainkat sem szabad feladni, mert ha így teszünk, az később rengeteg szenvedést és dilemmát fog okozni.
Mit tegyünk, ha mi vagyunk az a bizonyos fél?
Persze az éremnek mindig két oldala van, így könnyen előfordulhat, hogy magunkon észleljük a szorongás jeleit, amikor az elköteleződés kerül szóba. Szerencsére azonban vannak olyan módszerek, amik segítenek felülemelkedni a problémán, és közelebb kerülni egy boldogabb, kiegyensúlyozottabb párkapcsolathoz és élethez. Terry Gaspard ismert pszichológus, több sikerkönyv szerzője és a Huffpost állandó szakértője öt fontos tanácsot emel ki:
Nézzünk szembe a félelmeinkkel
Fogadjuk el, hogy az elköteleződés mindig némi bizonytalansággal jár, ám ez nem szabad, hogy megakadályozzon abban, hogy meglépjük. Ne várjunk arra a pillanatra, amikor minden kétségünk szertefoszlik, mert az a perc sosem fog eljönni.
Igyekezzünk minél jobban megismerni a másikat
Adjunk időt magunknak arra, hogy jól megismerjük a partnerünket. Nem kell egy év után beleugrani a házasságba, győződjünk meg róla, hogy a megfelelő ember mellett tesszük majd le a voksunkat.
A hasonló értékek iszonyatosan fontosak
Ez kissé összecseng az előző tanáccsal, mindenesetre nem árt elégszer kihangsúlyozni, mennyire fontos, hogy párunkkal a lényeges dolgokban egy irányba gondolkodjunk. Az ellentétek vonzásában élni egy ideig izgalmas lehet, ám hosszú távon a hasonló értékrendszerrel rendelkező emberek kapcsolata működhet jól.
Bízzunk az ösztöneinkben
Tanuljuk meg, hogy meg tudunk bízni a döntéseinkben, a választásainkban, egyszóval az ösztöneinkben. Ne kérdőjelezzük meg minden ok nélkül, hogy valóban a párunk az, aki hozzánk való. Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy találnak majd jobbat, ám ez nem minden esetben következik be.
Vállaljunk kockázatot
Sose feledjük el, hogy az élet akkor jutalmaz meg minket, ha hajlandóak vagyunk kockázatot vállalni. Kötelezzük el magunkat egy olyan partner irányában, akivel kölcsönös tisztelettel viseltetünk egymás iránt, aki mellett boldogan, biztonságban, szeretetben, jól érezzük magunkat. Ez ugyanis mindennek az alapja.
Szöveg: Filákovity Radojka
Fotó: Thinkstock