Mi a különbség az egészséges és a túlzott büszkeség között?

Jane Austen klasszikusának lényegét idézve: a büszkeség sokszor tényleg balítéletnek ér fel – már, ha túl sok van belőle. Az egészséges és az egészségtelen között gyakran kevésbé érzékelhető határ húzódik, de a következő összeállításból mindenki számára világossá válhat, mik a legfőbb különbségek.

Magabiztosság

Azok, akik egészséges mértékben tekinthetők büszkének, szinte mind kivétel nélkül hisznek, bíznak önmagukban. Jellemző rájuk az a pozitív, „mindent meg tudok oldani” attitűd, ami elengedhetetlen a problémák leküzdéséhez és ahhoz, hogy boldog, elégedett életet éljenek, illetve eredményesek legyenek.  Az örömöt nem az elért eredmények, hanem a feléjük vezető út nyújtja számukra, ezen keresztül tudják végigkövetni az egyéni fejlődésüket.

A túlzottan, szinte már egészségtelenül büszke emberek őrülten hajtják a sikert, aminek a hátterében az áll, hogy a látszattal ellentétben kevés önbizalommal rendelkeznek. Ezért késztetést éreznek arra, hogy folyamatosan bizonyítsák képességeiket maguk számára és mások előtt. A túlkompenzálásuk mögött sok esetben gyerekkori sérelmek, így például a nárcisztikus sérülés állhat.

Önértékelés

A pozitív önértékelés nagyon jellemző azokra, akik egészséges büszkeséggel rendelkeznek. Ezzel persze nem születik az ember, rengeteg erőfeszítésre és energiára van szükségük ahhoz, hogy sikereket érjenek el. Éppen ezért, hisznek benne, hogy a kemény munka kifizetődik és sosem fognak megelégedni a középszerűséggel. Mindig arra törekszenek, hogy a maximumot hozzák ki magukból, nem csoda, hogy úgy érzik, megérdemlik, hogy értékeljék magukat.

Az egészségtelenül büszke emberek látszólag nagyon elégedettek magukkal, ez viszont nem valós, szilárd alapokon nyugvó önértékelés, hanem egy olyan dolog, amit könnyen szét lehet rombolni kritikával. Ez pedig végtelen dühöt és frusztrációt hagy maga után. Ennek hátterében a felsőbbrendűség érzése húzódik, ami lehetetlenné teszi számukra, hogy beismerjék, hibáztak.

A képességek bizonyítása

Nincs szükségük arra, hogy túlzottan, tolakodóan bizonygassák képességeiket azok, akiknek a büszkesége az egészséges határokon belül mozog. Ők egyszerűen tudják, hogy mire képesek ez a tudás pedig természetesen, nem tolakodóan árad belőlük. Ez azt jelenti, hogy egészséges személyes kapcsolatokkal rendelkeznek.

Velük ellentétben a másik csoport tagjai sokkal agresszívebben és igen egyértelműen hozzák mások tudtára a kompetenciáikat. Ezeket inkább fölényként hangsúlyozzák, gyakran viselkednek lekezelően, lenézően a többiekkel. Diktatórikusan viselkednek és kevésbé képesek csapatban dolgozni.

Összehasonlítgatás

Mivel – ahogyan azt már fentebb is említettük – az egészségesen büszke emberek tisztában vannak a képességeikkel és az önbecsülésükkel sincs gond, ezért nem érzik szükségét, hogy másokkal hasonlítgassák össze magukat. Ők ugyanis mindig arra törekszenek, hogy saját magukhoz képest hozzák ki a legjobbat mindenből.

A tetteikkel való kérkedés viszont nagyon jellemző a túlzottan büszke emberekre, így hozzák mások tudtára, hogy ők mindenkinél nagyobb eredmények elérésére képesek. Számukra a teljesítmény nem arról szól, hogy mindig magukból hozzák ki a legjobbat, hanem, hogy másokhoz képest tegyenek le valami jobbat az asztalra.

Hitelesség

Az egészséges büszkeség alapja a hitelesség, nincs meg az egyik a másik nélkül. Pontos, reális képet ad azokról, akikre az jellemző.

Ezzel szemben, akik túlzottan büszkék, azokra az őszintétlenség és az arrogancia bélyegeit lehetne a leginkább sütni. Nárcisztikus hajlammal rendelkeznek, azt hiszik, hogy mindent ők tudnak a legjobban, ám ez az elképzelés sajnos nincs összhangban a valós képességeikkel, így hamar hitelüket vesztik.

Emberi kapcsolatok

Szociális érzékenység, társaságkedvelő személyiség – így írhatóak le azok, akik egészséges büszkeséggel rendelkeznek. Szívesen bátorítják a környezetükben lévőket, cselekvésre késztetve őket. „Ha én meg tudtam csinálni, neked is menni fog” – mondják gyakran, emiatt a hozzáállás miatt pedig remek vezető válhat belőlük.

A túlzottan büszke emberek azonban általában antiszociálisak, nem képesek motiválni a többieket, már csak abból kiindulva sem, hogy szerintük mindent ők csinálnak a legjobban. Gyakran találkozhatunk ilyen arrogáns és zsarnok emberekkel vezető pozícióban. Feltételezve, hogy többet tudnak bárki másnál, morálisan elég rövidlátóak, és szentül hiszik, hogy csak erővel és gyakori ellenőrzéssel tarthatják kordában az embereket.

Csapatmunka

Az egészséges büszkeséggel rendelkezők nagyon jó csapatjátékosok, nem az egyéni sikerek érdeklik őket, hanem az, ha valamit másokkal közösen tudnak létrehozni. Ennek érdekében pedig mindent megtesznek, hogy motiváljanak másokat.

Az egészségtelenül büszke emberek azonban minden babért maguknak akarnak learatni. Rosszul működnek csapatban, mert csak a saját érdekeiket és vágyaikat veszik figyelembe, hajlamosak manipulálni és megfélemlíteni másokat, így nagyon nehéz velük dolgozni, a környezetükben élni.

Ego

Akiknek sikerül normális keretek között megőrizniük a büszkeségüket, azokra egyáltalán nem jellemző az egocentrikusság. Ők nemcsak magukban, hanem másokban is észreveszik az értékeket. Elért eredményeik miatt bárkire büszkék tudnak lenni, a családtagjaikra ugyanúgy, mint a barátaikra vagy a kollégáikra. Ilyen szempontból is elég önzetlenek és nyitottak.

Velük ellentétben az egészségtelenül büszke emberek önzőek és egocentrikusak, csak a saját sikereik bódulatában élnek, mások örömeire irigyek.

Szöveg: F.R.

Fotó: Pinterest

(psychologytoday.com)