Pár hónappal ezelőtt az egyik hazai natúrkozmetikum-gyártó cég tulajdonosával beszélgettem a tudatosságról, és bár előtte azt gondoltam, többnyire gondosan válogatom meg, hogy mit használok, rádöbbentem: ez szinte lehetetlen feladat. A kozmetikumok összetevőlistája sajnos még a gyakorlott címkevadászokon is kifog, hiszen ahány termék, annyi megnevezése lehet a különféle alapanyagoknak, és időről időre felbukkan egy-egy új is. Többek között ezért is olyan nehéz kiigazodni a termékeken. Na meg, mert szép dolog lecserélni például az aluminiumtartalmú dezodort mentesre, de ki tudja, hogy az utóbbiban mi a legújabb, még be nem bizonyítottan káros összetevő.
Mi van a tányérodon?
Nagyot nevettem azon a megállapításon, amelyet egy bőrgyógyász tett, miszerint ha étkezés előtt megnézzük, mi van a tányérunkon, akkor – hogy tisztában legyünk az alkotóelemek hatásaival – ugyanezt érdemes megtennünk azokkal a termékekkel is, amelyeket a bőrünkre vagy a hajunkra használunk. Az elgondolás abszolút jogos, de a legtöbb esetben még abban sem lehetünk biztosak, hogy mit eszünk, nemhogy abban, milyen összetevőket tartalmaz a nappali arckrémünk. Abban a világban, ahol a sült krumpli akár 50-60%-ban is tartalmazhat lisztet, vagy, ahol az egészségesnek titulált magas rosttartalmú keksz 1/3-a cukor, ott naivitás volna elvárni a hétköznapi embertől, hogy száz százalékos tudatossággal nyúljon a drogériák polcain csücsülő termékekhez. Persze ha figyelmesek vagyunk, és utánajárunk, akkor apró változtatásokat eszközölhetünk az egészségünk érdekében. Éppen ezért összegyűjtöttünk néhány gyakori összetevőt, és „bekukucskáltunk” a nevek mögé.
Petrolátum
Magyarul vazelin. Összetételét tekintve a szénhidrogének bonyolult keveréke. Kőolajszármazék, ezért a natúrpártiak egyáltalán nem használják. Rossz tulajdonságai közé tartozik, hogy megszünteti a bőr természetes védekezőképességét, bőröregítő hatású, és vízzáró réteget képez a bőr felületén. A legtöbb hagyományos kozmetikumban megtalálható. A bőrgyógyászok előszeretettel használják, mert megbízható és – legalábbis ideiglenesen – jól hidratálja a bőrt.
Cetearyl Alcohol
Zsíralkoholok keveréke, amelyet emulgeálószerként, bőrpuhító és sűrítőanyagként használnak a kozmetikumokban, például dezodorokban. A zsíralkoholoknak – ellentétben a „normális” alkoholokkal – nincs szárító és irritáló hatása a bőrre. Ez az összetevő általában pálma- vagy kókuszolajból készül.
Fluorid
Főként fogkrémek alkotóeleme, amely segít késleltetni a fogszuvasodást. A használata vitatott. A fogorvosok egy csoportja szerint nincs rá szükség, a másik oldal véleménye azonban az, hogy fluorid nélkül nem ér semmit a fogmosás. Az igazság valószínűleg a kettő között keresendő. Ugyan a fluorid védelmet jelent, valóban mérgező, ha nagy mennyiségben fogyasztjuk.
DEA
A dietanol-amint, valamint kapcsolódó vegyületeit a kozmetikumok savas jellegének ellensúlyozására és a megfelelő PH-érték fenntartása érdekében alkalmazzák. Samponok, napvédőkrémek, szappanok és testápolók összetevői között találkozhatunk vele. Szem- és bőrirritációt, ekcémát okozhat. A bőrön keresztül könnyedén felszívódik, és elraktározódik a szervekben.
SLS
A hagyományos kozmetikai termékek 90%-ban megtalálható, ez a vegyület gondoskodik a kellemes habzásról. A szappanok, samponok, tusfürdők és tisztítószerek gyakori összetevője. Szem- és bőrirritációt okozhat, előállítása során etilén-oxiddal szennyeződhet, amely egy ismert rákkeltő vegyület. Ha egy kozmetikum kis mennyiségben is nagy habot ad, akkor gyanakodhatunk, hogy az összetevők között az SLS vagy az SLES is szerepel.
Se vége, se eleje…
Persze a fenti ötös csak a cseresznye a fagylaltkehely tetején, holnap reggelig sorolhatnánk, hogy mi mindent kenünk magunkra már az ébredésünk utáni egy órában. A vita az összetevők körül állandó, a kutatások folynak, és csak reménykedhetünk abban, ha valami igazán veszélyes, akkor arra hamar fény derül. Újabb és újabb alapanyagokról bizonyosodik be, hogy ártalmasak, tehát fontos az éberség, és persze érdemes tudatosabban vásárolni, vagy akár részben áttérni a natúrtermékekre (amelyek között szintén óriási különbségek vannak, de erről majd egy másik alkalommal…).
Fotó: Thinkstock
