8 jel, ami arra utal, hogy működik a terápiás kezelés

Amikor terápián veszünk részt, olykor-olykor előtörnek bennünk az aggályok: vajon tényleg működik a dolog, biztosan van értelme az egésznek? A választott szakember szobájában ülve egyszerre önthet el minket a kétség és a remény, és válthatja egymást a sírás, a düh és az öröm, aminek köszönhetően még inkább elbizonytalanodhatunk. Vagy éppen pont ez lenne a lényeg?

A terápia egy személyre szabott „utazás”, és mindenkinél más és más módszerek mentén működik. A szakértők szerint viszont egyértelmű jelei vannak annak, hogy jó úton haladunk egy terápiás kezeléssel. Sokszor éppen a legrosszabb és legmélyebb pillanatok jelentik a fejlődést és a változást. Nézzük, milyen állomásai vannak a jól működő terápiának!

Jó jel, ha várjuk a találkozókat

Ijesztő lehet egy terápián, hogy a legbelső gondolatainkat kell a felszínre hozni és megosztani a terapeutával, aki kezdetben egy számunkra idegen ember. Ha viszont megtörtént az áttörés, és elkezdjük kényelmesebben érezni magunkat a szituációban, alábbhagyott az idegesség és a feszültség bennünk, akkor egy teljesen másfajta munkamenet veheti kezdetét.

Kezd megváltozni a gondolkodásunk

Sokaknál idővel elkezdenek kicserélődni a régebbi berögződött, negatív gondolatmenetek. Ilyenkor a környezet is másképp reagál, és teljesen másfajta interakciók indulnak be. Ez jó, hiszen annak a jele, hogy kizökkentünk egy korábbi zárkózott állapotból, a gondolataink elkezdtek szabadabban és pozitívabban áramlani.

Újra jókedvűek leszünk

A hangulati rendellenességek, például a depresszió, képes teljesen megváltoztatni az ember kedvét. Ilyenkor letargikus állapotba kerülünk, és már nem is tudunk örülni a dolgoknak az életben. Ha viszont azt vesszük észre, hogy újra érdeklődünk például a kedvenc hobbink iránt, és kedvünk támad újra foglalkozni azokkal a dolgokkal, amikkel régebben, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a terápia használ.

A jelenre fókuszálunk

A legfontosabb dolog – nem csak egy terápia során -, hogy a jelenben tudjunk lenni, a jelen történéseit tudjuk megélni és kiélvezni. Nagyon sokan elakadnak a múltban és ezek az elakadások hátráltatják őket a jelenben. Az itt és mostra való koncentrálás – a megváltoztathatatlan múlt és a még kérdéses jövővel szemben – elsődleges a mindennapi kiegyensúlyozott lelkiállapot elérésében.

Fontosabb lesz az „én”

Ha azt vesszük észre, hogy elkezdtünk magunkra figyelni, az a javulás egyik legszembetűnőbb jele. Ha a problémákon való kesergés helyett belevágunk például a naplóírásba, elmegyünk egy relaxáló masszázsra, vagy megosztjuk a gondolatainkat az egyik barátunkkal, akkor máris biztosak lehetünk benne, hogy a változás útjára léptünk. Törődjünk magunkkal a nehézségek közepette is – sőt, ilyenkor még inkább!

Megfogadjuk és alkalmazzuk a terapeuta javaslatait

A megfelelő technikák alkalmazása nem véletlenül fontos. Lehet, hogy eleinte falakba ütközünk és nem értjük, hogy egyes gyakorlatok hogyan és miért hatnak majd a problémánkra és egészében ránk, de idővel ezek a feladatok rávilágítanak arra, hogy van értelme csinálni. Ha legalább egyszer megtapasztaljuk a sikerességüket, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a dolog működik.

Visszatekintünk a korábbi állapotokra

Ez elsőre furcsán hangozhat, de nagyon is fontos a régi, berögződött és egészségtelen gondolkozási szokásokkal és folyamatokkal szembenézni. Ez azt jeleni, hogy – ha már jobban vagyunk, akkor is – érdemes „visszamenni” kicsit és megvizsgálni a korábbi állapotot, pont azért, hogy jobban megértsük, mi zajlott le bennünk. Enélkül nincs hosszan tartó eredmény, hiszen az ilyen folyamatokat nem lehet sürgetni, sem tudomást sem venni a korábbi elakadások magyarázatáról. Ha úgy érezzük, hogy kezdjük megérteni a terápia előtt bennünk lezajló folyamatokat, akkor jó úton járunk.

Meg tudjuk különböztetni a megváltoztatható és megváltoztathatatlan problémákat

Nyilvánvalóvá válik, hogy melyek azok a problémák, amik csak tőlünk függenek, és amiket képesek vagyunk megváltoztatni, és melyek azok, amik rajtunk kívülálló okokból történnek, és nem tudjuk őket irányítani. Fontos a kettőt megkülönböztetni, hiszen ha rájövünk a különbségre, akkor könnyebben kezelhetjük a problémákat, és jobban elengedhetjük és elfogadhatjuk a jövőben azokat a dolgokat, amiken nem tudunk alakítani.

Nyitókép: Thinkstock

(huffingtonpost.com)