Őszintén nézzetek magatokba és mondjátok azt, hogy nem tudnátok jobb barátok lenni annál, akik most vagytok… Senki nem fog elítélni titeket azért, mert a válasz az, hogy: de, igen, tudok, csak nincs időm. A huszonnégy óra nem sok mindenre elég, és higgyétek el, nem ti vagytok az egyetlenek, én is ugyanebben a cipőben járok. Ha igaz barátok vagytok, nincs is szükség arra, hogy folyton egymás nyakában lógjatok, a valódi barát megérti, hogy ez lehetetlen.
Abban az esetben, ha nem tudtok sűrűn találkozni, remek megoldás lehet például, ha heti harminc percben emlékeztetitek a másikat arról, hogy ott vagytok neki, és bármikor számíthat rátok. Amerikai terapeuták nemrég elárulták, hogy melyek azok a harmincperces üresjáratok az életünkben, amelyeket akár a barátainkkal is eltölthetünk. Próbáljatok ki minden héten egy-egy módszert! Én már megtettem.
1. Beszélgessetek utazás közben!
Ne úgy gondoljatok a villamoson vagy például a vonaton utazással eltöltött időre, mint valami haszontalan programra. Én régen mindig ezt tettem, aztán rájöttem, hogy hasznosan is el lehet (és kell is!) tölteni ezeket a perceket. A napi két óra zötykölődés így most már vagy olvasóidő, vagy csoportos üzenetváltás a barátnőkkel.
2. Osszatok meg egy vicces történetet!
Ha nincs annyi időtök, hogy elejétől a végéig elmeséljétek a másiknak azt, hogy mi történt veletek az adott napon, akkor inkább osszatok meg egy vicces sztorit! Az egyik gyermekkori barátnőmmel csak félévente egyszer találkozom, de akkor mindig a legutolsó vicces élményemet, történetemet mesélem el neki először. Azért, mert ez azonnal oldja a hangulatot, nincs kínos csend, és rögtön ott tudjuk folytatni ezután a bevezető után, ahol anno abbahagytuk.
3. Üzenet egy közös emlékről
„Emlékszel, amikor…?” „Ugye, milyen jó volt, amikor…?” Nosztalgiázzatok! Jöhetnek a régi történetek, a közösen átélt pillanatok és a legmókásabb perceket is felidézhetitek. A kezetekbe akadt egy régi karszalag valamelyik közös fesztiválozásról vagy koncertről? Épp olyan ételt készítetek, amit együtt is megfőztetek, amikor lakótársak voltatok? Az egykori kollégiumi szobatársammal sokszor egy-egy régi fotót küldünk egymásnak. Mindig nagyokat nevetünk azon, hogy néztünk ki akkoriban.
4. Legyetek jelen, amikor a barátotok épp nehéz helyzetben van!
Ha igazán jó barátok szeretnétek lenni, akkor hallgassátok meg a másikat, amikor az élete legrosszabb napján, vagy egy borzalmas állásinterjún van túl. Figyeljetek csendben és ne feledkezzetek meg másnap legalább egy szöveges üzenetben rákérdezni arra, hogy hogy érzi magát! Én is igyekszem mindig így tenni.
5. Mondjátok el, ha valami nyomja a lelketeket!
„Bizonytalan vagyok, mert nem tudom, mi lesz a jövőmmel.” „Aggaszt, hogy még mindig nem érzem azt, hogy a helyemen vagyok.” „A minap azon gondolkodtam, hogy mi van, ha mégsem ő az igazi.” Osszátok meg a barátotokkal azt, ami régóta nyomja a lelketeket és akár egy levélben kérjétek ki a tanácsát, ő mit tenne a helyetekben! Ez segíteni fog abban, hogy még jobban elmélyítsétek a kapcsolatotokat.
6. Időről-időre találkozzatok!
Egy idő után a szöveges üzenetváltás már túlságosan személytelenné válhat, ezért fontos, hogy legalább három-hat havonta szervezzetek valamilyen közös programot. Mindegy, hogy egy vacsora vagy épp egy esti teázás, a lényeg, hogy időről-időre fussatok össze személyesen is. Én legutóbb augusztus végén találkoztam a három legjobb barátnőmmel, és mind a négyen tudjuk, hogy ez most kitart novemberig. Akkor lesz a szülinapom, és az egy remek alkalom lesz arra, hogy újra összejöjjünk. Harminc percnél kicsivel több időre. :)
Még több életvezetési és sok más érdekes pszichológiai témáról olvashattok a Nők Lapja Psziché 2018/6. számában.
Szöveg: Dakos Edit
Nyitókép: Thinkstock
