A gének és a vérmérséklet
Úgy, ahogy a személyiségi vonásainkat, az önbizalmunkat is meghatározzák a genetikai adottságaink. Tanulmányok kimutatták, hogy akár 25-50%-ban is örökölhetjük az önbizalomhiányt felmenőinktől. Fontos tényező viszont a vérmérsékletünk is, hiszen az, hogy hogyan viszonyulunk egyes helyzetekhez, milyen módon hat ránk a stressz, vagy milyen reakciókat adunk a nem várt szituációkban, mind-mind sokat árulnak el rólunk. Szerencsére ezen megfelelő technikákkal és önmagunk „megtanulásával” dolgozhatunk.
Az élettapasztalatok
Számos egyéni tapasztalat is lehet okozója annak, hogy bizonytalanná válunk önmagunkban. Íme, néhány ezek közül:
Átélt traumák
Akár fizikai, akár szexuális, akár érzelmi visszaélés történt velünk korábban, az önértékelésünk bizony nagyban megváltozik a traumák hatására. Kulcsfontosságú, hogy ezt felismerjük, és ha úgy érezzük, nem tudunk túllépni a történteken, netán még ma is szenvedünk az emlékek miatt, vagy éppen szégyelljük azt, ami minket ért, akkor mindenképpen keressünk fel egy szakembert, aki segíthet a feldolgozásban, az önbizalom visszaépítésében, majd a továbblépésben. Ne féljünk segítséget kérni!
A szülői minta
Nemcsak a gyermekkorunkban, de felnőttként is hatással van ránk a szülői minta és a neveltetésünk körülményei. Sok dolgot észrevétlenül, tudat alatt viszünk tovább, felmenőink problémáival élünk együtt, ez viszont mentális betegségekhez is vezethet. De ugyanez igaz a viselkedésre is: ha fiatal korunkban azt tapasztaltuk, hogy az édesanyánk megrekedt egy szinten, esetleg folyton másokkal hasonlítgatta össze magát, akkor nagy valószínűséggel mi is ilyenek leszünk. Emiatt a külvilággal, és persze az önmagunkkal való kapcsolatunk is egészségtelen lehet. Hogy mit tehetünk? Tágítsuk a látókörünket! Ha sokféle embert és történetet ismerünk meg, rájöhetünk, hogy mi az arany középút.
Gyerekkori bántalmazás
A gyermekkorban átélt megfélemlítés, zaklatás, megalázás vagy egyéb bántalmazás komoly nyomot hagyhat bennünk. Sajnos sokszor fordul elő az is, hogy mivel „megszoktuk”, hogy negatív hatások érnek, felnőttként is megtörténik velünk ugyanaz: a hibás mintákat követjük és hasonló emberekkel vesszük magunkat körbe, mint a múltban. Ez pedig egyenes út a lerombolt önbizalom kialakulásához.
Nehezebb helyzetben a nők
Számos tanulmány bizonyította már, hogy a nők jobban aggódnak amiatt, hogy hogyan ítélik meg őket, ezért aztán kevesebb kockázatot is vállalnak. Sajnos a hátrányos megkülönböztetés, a negatív üzenetek és a sztereotípiák is hatással lehetnek rájuk.
Hibás gondolkodás
Az önbizalom hiányát az is okozhatja, hogy nem ismerjük igazán önmagunkat, valamint a saját működésünket. Azt gondoljuk, hogy magabiztosnak kell lennünk, határozottan kell döntenünk, cselekednünk, viselkednünk. A tökéletességre törekszünk, pedig éppen ez okozza az alacsony önbizalmunkat. Ha egy kicsit leadnánk az elvárásainkból (amik leginkább saját magunk irányába léteznek), akkor sokkal elégedettebbek lehetnénk az életünkkel. Bízzunk magunkban és elégedjünk meg a „jó”-val is!
A világ, amiben élünk
Rohanó életet élünk, a közösségi média pedig olyan szinten befolyásolja a mindennapjainkat, hogy csoda, hogy még ép ésszel bírjuk az iramot. Másokat istenítünk, magunkat kritizáljuk, álmodozunk egy olyan kép után, ami a valóságban talán nem is létezik, mindeközben sanyargatjuk magunkat testileg és lelkileg egyaránt. Nem szabadna 100%-ban elhinnünk, amit az internet elénk tár, hiszen sosem tudhatjuk mi a valóság. Ehelyett inkább törekedjünk a jelen pillanatainak megélésére és koncentráljunk a saját, valamint környezetünk életére! Talán többet is meríthetünk belőle, mint gondolnánk…
Szorongás és depresszió
A fenti állapotok gyakran kötődnek az önbizalomhiányhoz, mondhatni kéz a kézben járnak. Ha van arra mód, hogy egy szakember segítségét kérjük, akkor ne habozzunk! Kitartó és tudatos munkával nagyon jól fejleszthető az önértékelés.
Szöveg: L. J.
Nyitókép: Pexels
