1. Első lépés: a félelem meghatározása
Mint sok hasonló témában, itt is elsődleges, hogy megfogalmazzuk, mitől félünk valójában. Jó módszer lehet a meghatározásban, ha például vizualizáljátok a saját félelmeteket, vagyis azt, ami egy bátrabb hozzáállásban gátol titeket. Elképzelhetitek, megszemélyesíthetitek, tulajdonságokkal láthatjátok el, sőt akár le is rajzolhatjátok magát a félelmet! Ha ez megvan, gondoljátok végig, hogy ez az egész mely célok elérésében hátráltat benneteket. Máris rájöhettek, hogy nem ti irányítjátok őt, hanem ő titeket. Szerencsére csupán a felismeréssel is sokat tehettek azért, hogy a jövőben ez ne így legyen.
2. Az álmok megvalósításának akadálya
A legnagyobb vágyaink és álmaink megvalósításának akadálya a kudarctól való félelem. Ha hagyjuk, hogy ez a félelem határozza meg az életünket, akkor egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan fogunk fejlődni. Vajon hogyan lehetne ezt leküzdeni? Például tegyétek fel magatoknak a következő kérdéseket:
- Hajlandó vagyok elfogadni, hogy a félelem irányítja az életemet?
- Hajlandó vagyok elfogadni, hogy a félelem hozzon döntéseket helyettem?
- Hajlandó vagyok a tehetségemet háttérbe szorítani csak azért, mert tartok valamitől?
Válaszoljatok a kérdésekre, és mérlegeljetek!
3. Felelősségvállalás az saját életünkért
A felelősségvállalás az egyik legfontosabb része felnőtt életünknek, nemcsak a tetteink következményeinek vállalását, de a bátorságot is jelenti a saját döntéseinks során. Ha határozott lépésekkel haladunk előre, az azt is jelenti, hogy felelősen állunk az életünkhöz. Minden egyes alkalommal, amikor valamit megtesztek azért, hogy elérjétek a céljaitokat – még akkor is, ha éppen az nem úgy sült el, mint szerettétek volna – vállalnotok kell a következményeket. Ez is egyfajta bátorság.
4. A változástól való félelem
A legtöbben azért félünk, mert nem tudjuk mi vár majd ránk egy-egy komoly lépés után, de jellemzően amiatt is képesek vagyunk aggodalmaskodni, hogy mások mit gondolnak majd rólunk. Pszichológusok szerint a „mások” nagyjából 5-6 embert jelent, azokat, akik a közvetlen környezetünkben élnek, és akiknek a véleményétől és megítélésétől félünk. De vajon miért? Íme, néhány szituáció, illetve kérdés:
- Felmondanátok, de attól tartotok, hogy mások elítélnek, amiért otthagytok egy jó munkahelyet?
- Megmondanátok a véleményeteket az egyik barátotoknak, aki csak kihasznál benneteket, de attól féltek, hogy majd kibeszél titeket a hátatok mögött?
- Szakítanátok a partneretekkel, mert úgy érzitek, már nem tudtok jól működni, de bepánikoltok, ha arra gondoltok, hogy el kell magyaráznotok az ismerőseiteknek a döntéseteket?
Ezek mind olyan kérdések és élethelyzetek, amelyekből, ha szeretnétek kilépni, bátorságra van szükségetek. Arra, hogy saját magatok dönthessetek és egyszerűen, magyarázkodás nélkül léphessetek. Csak azért, mert úgy szeretnétek vagy mert nektek úgy lenne jó.
A változás – még ha nehéz is – az élet része és, ha nektek is éppen aktuális lenne egy nagy lépés, akkor mielőtt másokra gondolnátok, a saját igényeiteket helyezzétek előtérbe! Szánjatok időt arra, hogy egy kicsit elvonultok és átgondoljátok mire is lenne valójában szükségetek ahhoz, hogy szintet merjetek lépni.
5. Elfogadni a megváltoztathatatlant
Vannak olyan helyzetek (például a fentiekhez hasonlóak), amikor a legbátrabb dolog, ha elfogadjuk, hogy valami már nem működik úgy, mint korábban. A lényeg, hogy felismerjük és realizáljuk, hogy tovább kell lépnünk. Ezen a ponton éppen abban az energiában rejlik a bátorság, hogy ki meritek mondani: változtatni kell. A legjobb, amit tehettek, ha minden helyzetben magatokra koncentráltok.
Még több pszichológiai témájú cikket olvashattok a Nők Lapja Psziché magazinokban!
Szöveg: L. J.
Nyitókép: Getty Images
