A tartós stresszt, valamint a folyamatos megfelelési kényszer okozta szorongást és annak tüneteit nem mindig könnyű felismerni, ráadásul ezek személyenként eltérőek is lehetnek. Van, akinél pánikrohamok, másoknál valamilyen fóbia, esetleg kényszeres szokások formájában jelentkezik, de az is előfordulhat, hogy az érintett teljesen antiszociálissá válik. Vajon mik azok a jelek, amikből felismerhető a szorongás?
Kifogások és a közösségi élet kerülése
Folyton fáradtnak érzitek magatokat? Nincs kedvetek társaságban lenni még online formában sem? Nem vesztek részt tréningeken és továbbképzéseken, azért, hogy ne kelljen emberek között lennetek és új kapcsolatokat kiépítenetek? Ha a legtöbb kérdésre igen a válasz, akkor ideje elgondolkozni azon, hogy miféle félelem irányítja ezt a magatartást. Kérdezzétek csak meg magatokat: miért mondok mindig nemet és töltöm inkább egyedül a szabadidőmet? Nem baj, ha szerettek elvonulni és olykor fárasztónak érzitek a társasági életet, a gond ott kezdődik, ha kifogásokat keresve („Fáradt vagyok”, „Megfáztam”, „Be kell vásárolnom” stb.) kerülitek ezeket a szituációkat.
Kételkedés és külső megerősítés
Gyakori jele a szorongásos zavarnak, az állandó kételkedés. Ha úgy érzitek, nem bíztok magatokban, nem vagytok képesek a megérzéseitekre hagyatkozni, nehezen vagy egyáltalán nem tudtok egyedül döntést hozni, minden esetben szükségetek van a megerősítésre és attól féltek, hogy végül rosszul választotok, akkor lehet, hogy komolyabb szorongással álltok szemben.
Nyomasztó gondolatok és éjszakák
A nyugtalan éjjelek, az alvási nehézségek, a rossz álmok mind utalhatnak lelki problémákra. Nem extrém tünet, ha valaki rosszul alszik, ha viszont esténként alig tudtok elaludni, folyton forgolódtok, emiatt pedig napközben is fáradtak vagytok, akkor komolyabb gond lehet. Figyeljétek meg magatokat: ha 30 percnél tovább tart az elalvás, ha gyakran felébredtek és nagyon nehezen alszotok vissza, ha rémálmok szakítják meg az éjszakát, előfordulhat, hogy a szorongás befolyásolja a pihenéseteket.
A test is reagál
Sok jele lehet a szervezetünkben, ha az idegrendszerünk és a pszichénk „küzdelmet folytat”. Az elménk érzékeli a problémát, majd jelzéseket küld a testünknek, ami ezáltal mintegy túlélő üzemmódba kapcsol, és minden energiát, amit kap, a megküzdéshez használ fel. Emiatt aztán számos egészségügyi tünet jelentkezhet, melyek közül a leggyakoribb az állandó fáradtság és bágyadtság, valamint az emésztési zavarok. A folyamatos stressz, a feszültség és a szüntelen aggodalmaskodás, mindezek mellett izomfájdalmakat és gyakori fejfájást is okozhat. Hasonlóan az alvási nehézségekhez, sajnos ezeket a tüneteket is sokan figyelmen kívül hagyják, arra hivatkozva, hogy ezek általános panaszok, mindenkinél jelentkezhetnek. Ez igaz, ha viszont pszichés terhelés okozza a test megfeszülését, az jobb, ha nem hagyjátok figyelmen kívül. A küzdés, még akkor is, ha „csupán” az elmében jelentkezik, a test működését, ezen belül pedig a vér áramlását és az oxigénbevitelt is befolyásolhatja. A szervezetet terhelés éri, mintha csak egy intenzív edzésen venne részt, pedig igazából nem a mozgás, hanem a stressz idézi elő a heves szívdobogást, a levegőért kapkodást, a verejtékezést, a megemelkedett vérnyomást, a hányingert, a szédülést. A legtöbben ilyenkor nem pszichés zavarokra, hanem komoly egészségügyi betegségekre gyanakodnak, kivizsgáltatják magukat, még jobban szoronganak, és könnyen ördögi körbe kerülnek.
Mit tehetünk, ha felismertük, a szorongás áll a háttérben?
Ha a napi szorongás szintje átlép az egészséges határon, gyakorivá és intenzívvé válik, és elkezdi szépen lassan „lerombolni” az életünket, akkor segítséget kell kérnünk. Amennyiben a fenti tüneteket állandó jelleggel észlelitek magatokon, talán ideje lehet felülvizsgálni az életmódotokat. Az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a megfelelő minőségű kikapcsolódás, a szociális támogatás, a problémák kibeszélése és az aggodalmak megosztása mind segíthet. Ha viszont úgy érzitek, ezek a módszerek nem elegendőek a probléma megoldásához, elengedhetetlen egy szakember felkeresése és a megfelelő terápia megkezdése. A cél mindegyik esetben ugyanaz: a gyötrő és negatív töltetű gondolatok oldása, amivel végső soron csökkenthető a szorongás és a belső feszültség.
Nyitókép: Getty Images
