Csak őszintén!
Rengeteg gyerek izgatott vagy épp szorongó az iskolakezdés miatt, legyen szó elsősökről vagy felsőbb tagozatosakról. Izgalomra adhat okot például egy új tanár érkezése, az új diákok megismerése vagy akár az ismeretlen tantárgyak is. Mindezek fényében nem meglepő, ha a kisebbek különféle félelmetes helyzeteket vizionálnak és rosszakat álmodnak. Figyeljünk rájuk jobban a nyár utolsó napjaiban, és ha azt vesszük észre, hogy rosszkedvűek, feszültek, túlzottan izgulnak, a tanszerek beszerzése és az iskolához kötődő témák érintése kapcsán hirtelen idegesek leszek, álljunk meg pár percre, és beszélgessünk velük őszintén! A lényeg, hogy türelmes hozzáállással elérjük, osszák meg a gondolataikat, mi pedig minden alkalommal biztosítsuk őket afelől, hogy mellettük állunk és közösen mindenre találhatunk megoldást.
Semmi sem fekete vagy fehér
A gyerekek a visszatérés előtt hajlamosak szélsőségesen látni és érzékelni a valóságot: elszoktak a kötelezettségektől, esetleg félnek az új kihívásoktól, ráadásul újra bele kell rázódniuk abba, hogy korán keljenek. Éppen ezért sokan szinte csak a rossz dolgokra koncentrálnak, a nyár örömeit, a vakáció alatt szövődött barátságokat és a felhőtlen napok hangulatát pedig semmi áron sem hajlandóak elengedni. Értessük meg velük, hogy nem is kell elengedniük! Vezessük rá őket, hogy az élményekből lehet és kell is táplálkozni, az pedig, hogy véget ért a nyár, még nem jelenti azt, hogy nem várnak rájuk többé jó dolgok.
Mentális támogatás
Folytatva az előző gondolatmenetet, érdemes megmutatni a kicsiknek, hogyan válthatják át a negatív érzéseiket pozitívakra. Kérjük meg őket, hogy először sorolják fel a legnagyobb aggodalmaikat és rémképzeteiket, majd mindegyik mellé mondjanak egy „jó verziót” is. Ezzel kicsit segíthetünk felnyitni a szemüket, és rávezethetjük őket arra, hogy nem csak rossz dolgokból áll az iskola világa.
Mitől félsz?
Tegyük fel nekik a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb kérdést. A válaszból sokat megtudhatunk, és élesebb képet kaphatunk arról, hogy mi zajlik valójában a kicsik fejében és lelkében. A legjobb tanács itt ugyanaz: beszélgessünk!
Mesélek neked
Remek módszer lehet, ha megosztjuk a saját tapasztalatainkat, felidézzük a régi érzéseinket és elmesélünk a gyerekeknek pár személyes iskolakezdéshez fűződő élményt. Biztosan vannak érdekes történetek a tarsolyunkban, amiket ha előhúzunk, talán meg is nevettetjük a piciket. Ez is segíthet.
Katasztrófaelhárítás
Ha a gyerkőcök félnek, könnyen eltúloznak dolgokat, túlhergelik magukat és felnagyítják a félelmeiket. A lehető legrosszabb forgatókönyv jelenik meg a lelki szemeik előtt, és máris kész a katasztrófa: sírnak, kiabálnak, netán hisztissé válnak. „Senki sem fog mellém ülni!”, „Nem lesznek barátaim!”, „Nem tudok majd válaszolni a tanár néninek!”, „Nem fog menni a matek, és a többiek butának fognak tartani!”. Ismerősek ezek a mondatok? Jó megoldás lehet, ha egyenként visszakérdezünk: „Miért gondolod, hogy senki sem fog melléd ülni?”, „Miért hiszed azt, hogy nem lesznek barátaid?”. A válasz újabb kérdéseket, de akár egy nyugodtabb hangvételű párbeszédet is eredményezhet.
Készítsük fel, játsszuk el!
Ha nem segít egyik módszer sem, akkor hozakodjunk elő konkrét példákkal! Ha direktben nem megy, szervezzünk meg egy színjátszó délutánt a család többi tagjával, és elvétve „vigyük színre” az iskolához köthető témákat is. Ezzel a technikával – és persze a sok nevetéssel, amit egy ilyen szituáció adhat – is oldhatjuk a feszültséget.
Nemcsak tanórákból áll
Végül hívjuk fel a legkisebbek figyelmét arra, hogy a tanév nem csupán a leckékről, a tanórákról és feleltetésekről szól, hanem az új élményekről és barátságokról, a sportolási lehetőségekről, a kirándulásokról, a közös utazásokról és még megannyi izgalmas dologról is.
Nyitókép: Getty Images
