A dadogás egy nagyon összetett dolog, kialakulásának okai ma sem tisztázottak teljes mértékben. Ha a fogalmat szeretnénk meghatározni, azt mondhatnánk, hogy a dadogás valójában egy zavar, amely a beszéd folyamatosságának problémája, ezért elakadásokat okoz. A jelenség azonban nem írható le csupán ennyivel, amit jól mutat az is, hogy a legtöbb szakember szerint ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik.
Habár az elakadás a felnőtteket is érinti, leggyakrabban (5-10%-os arányban) a 2 és 6 év közötti gyerekeknél alakul ki. Ők sokszor nem is érzékelik, hogy dadognak, ráadásul nagy részük a fejlődés és növekedés során elhagyja, egyszerűen kinövi a beszédhibát. Akinek viszont ez nem sikerül, jellemzően felnőtt korában is beszédzavarral küzd majd. Nemcsak a gyerekkorból vihető tovább a dadogás, baleset vagy betegség nyomán is kialakulhat, érdekes módon a férfiaknál gyakrabban, mint a nőknél. Fontos még tudni, hogy az intenzitás is változhat: enyhébb és súlyosabb időszakok válthatják egymást, a dadogás mértéke pedig függhet az adott szituációtól, a lelki állapottól, de még a fáradtsági szinttől is.
A dadogás legjellemzőbb tünetei:
- szavak, szótagok és hangok ismétlése
- akadozó beszéd és egyenetlen beszédstílus
- a normálistól eltérő beszédsebesség
- mássalhangzók megismétlése, „beakadása” (pl.: „K”, „G”, „T”)
- levegő kapkodása, helytelen légzéstechnika
- előbbi következményeként jelentkezhet a mondanivaló rossz tagolása
- artikulálási nehézségek
- felgyorsult, olykor éneklő beszédstílus, hadarás
- beszédfélelem, vagyis a megnyilvánulással járó helyzetek kerülése
- szorongás, visszahúzódó, zárkózott magatartás
A dadogás következtében kialakuló stressz, illetve erőfeszítés további tüneteket képes produkálni. Ezek között szerepel az arcizmok megfeszülése, az ajkak remegése, a gyakori pislogás, az ún. tikkek, frusztráció a folyamatos próbálkozás miatt, nagyobb szünet a beszéd megkezdése előtt, esetleg a beszéd teljes elutasítása, de az extra hangok („uh” vagy „um”) beillesztése is nagyon jellemző. Mindezek mellett az ismétlés, a szavak átrendezése a mondaton belül, továbbá az egyes betűk vagy hangok hosszúra nyújtása (pl.: a nevem Anitaaaaa) is tipikus tünet. Sajnos a társadalmi elvárások és a dadogás körüli előítéletek nagy mértékben növelhetik a beszédzavaros emberekben a feszültséget, akik számára egy-egy telefonbeszélgetés, vagy nyilvános beszéd kiváltképp megerőltető feladat lehet.
Mi okozza, milyen típusai lehetnek?
Ahogy már fentebb is szó esett róla, a kialakulás okai nem teljesen egyértelműek, néhány magyarázat azonban mégis van a rendellenességre:
- Genetikai: mivel az agy nyelvet szabályozó része és annak működése öröklődhet, nem zárható ki a családon belüli előfordulás gyakorisága
- Fejlődés során jelentkező: az 5 évesnél fiatalabb gyerekeknél a beszéd-, és nyelvi készségek fejlődésekor alakulhat ki, ez általában kezelés nélkül elmúlik. Nem elhanyagolható információ, hogy ha a pici későn kezd el beszélni, netán más beszédzavarral is küzd, nagyobb a dadogás megjelenésének valószínűsége.
- Neurofiziológiai: az agy és az idegek vagy izmok közötti rendellenességek okozhatják, egységes kutatási eredmények viszont még nem láttak napvilágot ennek kapcsán.
- Lelki eredetű: súlyos érzelmi trauma, nagyfokú stressz, a túlzott elvárások a szülők felől, környezeti hatások, óvoda és iskola megkezdése, sőt akár egy testvér születését követő féltékenység is előidézheti.
Mit tehetünk, ha a gyermekünk dadog?
A legfontosabb, hogy ne ijedjünk meg, hiszen az esetek többségében kinőhető a dadogás. Emellett segítsünk a legkisebbeknek: vezessük rá őket a lassú és tagolt beszédre, mutassunk példát a saját beszédstílusunkkal, tanítsuk meg nekik, hogyan vegyenek levegőt beszéd közben, fejezzük ki támogatásunkat türelmes hozzáállással, elfogadással, és azzal, hogy pánik- és feszültségmentesen állunk a témához.
Hogyan segíthetünk egy dadogó felnőttnek?
A felnőtteknél ugyancsak elengedhetetlen a türelmes hozzáállás, de az is segíthet, ha nem siettetjük a dadogással küzdőt, hanem hagyunk időt neki a mondatok megformálására. Ezeken felül esetükben is nagyon fontos az elfogadás, és az, hogy ne érezzék magukat hátrányosan megkülönböztetve. Támogatással, empátiával és toleranciával sokat segíthetünk.
Milyen szakemberekkel és hogyan kezelhető?
A dadogás kezelése általában csapatmunkát igényel, ami azt jelenti, hogy a logopédus mellett pszichológus, neurológus, de akár egyéb szakorvos véleményét is érdemes kikérni. Ha megszületett a diagnózis, – melynek megállapításában fontos tényező az érintett életkora, a dadogás típusa, a beszédnehézség mértéke, de az életstílus is – megkezdődhet a terápia, ami lehet egy komplexebb művészeti terápia, hipnózisos tréning, relaxáció, szuggesztió és autogén tréning is. Ha kisebb gyermekekről van szó, akkor a szülő bevonásával, vagy más szülőkkel és családokkal közös csoportos foglalkozásokon történik a kezelés.
Ismert emberek, akik a dadogással küzdöttek
VI. György: a történelem leghíresebb dadogó férfija kétségkívül a brit király, akit a legtöbben éppen ezért alkalmatlannak tartottak a trónra. György egyenesen rettegett a nyilvános beszédektől, egy kínos eset után pedig logopédus segítségét kérte, aki légzés- és egyéb speciális gyakorlatokkal ért el sikereket nála. A történet a 2010-es többszörösen Oscar-díjjal jutalmazott A király beszéde című film keltette életre.
Marilyn Monroe: a világ egyik legnagyobb csillaga gyerekkorában kezdett dadogni, amit azzal magyaráznak, hogy gyakran váltott iskolát, több családnál nevelkedett tíz éves kora előtt, ráadásul az egyikben szexuálisan is zaklatták. Az énekes- és színésznő felnőttként kezeltette magát, így enyhültek tünetei, melyekből a fellépések és filmes forgatások során alig tapasztalt valamit a közönség. Csupán néhány interjú árulkodik arról, hogy beszédzavarral küzdött.
John Paul Larkin: az amerikai zenész, ismertebb nevén Scatman John népszerű dala a Scatman (Ski-Ba-Bop-Ba-Dop-Bop) azért született, hogy segítségére legyen a dadogó gyerekeknek. Az előadó, aki maga is beszédzavarral küzdött mondhatni divattá tette a „scattelést” (improvizációs énektechnika, a szótagok gyors és szaggatott előadásmódja). Larkin fontosnak tartotta, hogy – akár ilyen módon is – beszéljen a témáról és segítse azokat, akik a dadogás miatt hátrányban szenvednek.
Julia Roberts, Bruce Willis és Kyle Minogue is küzdött fiatalkorában a dadogással, míg Julia kinőtte, Bruce-nak a színház, Kyle-nak az éneklés segített a zavar leküzdésében.
Sokan nem is gondolnánk, de számos további ismert ember is átélte a fent említett nehézségeket: többek között Charles Darwin, Isaac Newton, Lewis Carroll, Elvis Presley, Winston Churchill, Emily Blunt, Samuel L. Jackson, Nicole Kidman, sőt Ed Sheeran is. Talán érdemes lehet az itt felsorolt hírességek sikerein felbuzdulva egy kicsit átértékelni a dadogás jelenségét, valamint változtatni az esetleges előítéleteinken.
Szöveg: L. J.
Nyitókép: Getty Images
