Mi valójában a diszlexia?
A diszlexia nem nevezhető betegségnek, főként nem fogyatékosságnak, inkább azt mondhatnánk, hogy a nyelvvel, a beszéddel és az olvasással kapcsolatos részképességzavar, az információfeldolgozás (gondolkodás, észlelés és tanulás) egy másfajta formája. Legfőbb ismérve, az olvasási képesség elmaradottsága az életkor és intelligencia alapján várható szinttől. Két formáját különböztetjük meg: a fejlődési diszlexiáért az öröklődés, a születés során szerzett károsodások (pl.: oxigénhiány) vagy egyéb baleset a felelős, míg a szerzett diszlexia kialakulásáért a káros környezeti tényezők és a lelki gondok felelnek. Utóbbi esetben tehát nincs biológiai ok, sem idegrendszeri sérülés. Érdekesség, hogy a balkezesek átszoktatása során is kialakulhat a zavar, ami a tanulmányok szerint több fiút érint, mint lányt.
Miben nyilvánul meg?
Az iskola megkezdése előtt:
Ebben a korban még nem tekinthető a gyermek diszlexiásnak, hiszen nem olvas, nem ír. Ennek ellenére lehetnek jelek, amikre óvodás korban is érdemes odafigyelni:
- késői beszédfejlődés
- szegényes szókincs
- ügyetlenség
- rossz tájékozódás
- érdektelenség a mesék, versek, mondókák iránt
Azoknál a gyerekeknél, akik már elkezdték az iskolát, az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
- probléma a betűk, a szavak és a számok felismerésében, valamint leírásában
- hasonló formájú betűk felcserélése, tévesztése (pl.: p, b, d, q)
- a hallási feldolgozás zavara, vagyis az azonos helyen képzett hangok összekeverése (k, g, h, b, ö, ü)
- ellenkező irányú olvasás
- olvasott szöveg felidézésének nehézsége
- hibás szövegértés
- lassú olvasás
- rossz helyesírás
- csúnya, nehezen olvasható írás
- nehéz nyelvtanulás
- szómegtalálási gondok
- dátumtévesztés
- hasonló szavak összekeverése (pl.: láb-bál, rét-tér)
- fogalmazási hibák
- gyakran társul írási nehézségekkel
A felnőtteknél:
Ha gyermek- vagy fiatalkorában nem kapott valaki megfelelő fejlesztést, akkor idősebb korban is fennállhatnak a tünetek, hiszen maga a diszlexia – mivel információfeldolgozási eltérésekről van szó – nem kinőhető. Íme, néhány jellegzetes ismérv:
- zavarok az érzékelésben és a mozgásban
- ügyetlenség a különféle labdajátékokban
- gyakori összeütközés másokkal, tárgyakkal
- rossz kézügyesség
- olvasás közbeni figyelemelterelődés
- csúnya, esetenként olvashatatlan kézírás
- hibás gépelés
- a különféle technikai eszközök nehézkes használata
- feledékenység
- dátumtévesztés
- rövidtávú memóriazavar (számok, nevek, üzenetek megjegyzésének problémája)
- feszültség a gyerekkorban átélt kudarcok, a megkülönböztetés és a sérelmek miatt
A diszlexia előfordulása
Pontos adatok nincsenek a diszlexia előfordulásáról, ennek többek között az az oka, hogy egyénenként eltérő lehet a zavar mértéke: egyeseknél enyhébbek a tünetek, míg másoknál súlyosabbak. A statisztikák azért is változóak, mert sokszor a rossz körülmények között elő, olvasni nem tudó személyeket is ebbe a kategóriába sorolják.
Diagnózis és kezelési módszerek
A kezelés minden esetben kifejezetten egyénre szabottan történik. Érdemes először egy logopédust felkeresni, aki az okok feltárásán túl a megfelelő terápia kidolgozásában is segíthet. Fontos, hogy a pontos diagnózis felállítása érdekében a fent említett szakemberen kívül pszichológus, pedagógus, gyógypedagógus és egyéb szakorvos is bevonásra kerüljön. Mindezek mellett érdemes a látást, a hallást és a mozgást is megvizsgáltatni, ezzel az esetleges további problémákat kizárhatók. Mivel összetett jelenségről van szó, a leghatékonyabb kezelés a komplex terápia. A gyerekek esetében fejlesztéssel, gyakorlással, a memória és a szókincs bővítésével lehet látványos eredményeket elérni. Ha szükséges, mozgásterapeuta is bevonható a folyamatba.
Hogyan segíthetünk szülőként, hozzátartozóként a gyerekeknek?
- A diszlexiás gyermekek számára kifejezetten megterhelőek az iskolai órák. Mivel nagyon elfáradnak, sokat segíthetünk, ha a hazaérkezés után és a lecke megírása előtt hagyjuk őket egy kicsit pihenni, esetleg sétálunk velük egyet.
- Tanuljunk együtt! Ismételjünk, olvassunk hangosan (akár közösen), gyakoroljuk az ábécé betűit, és rövid történetekkel fejlesszük a szövegértést!
- Ne ijedjünk meg! Az agy folyamatosan fejlődik ebben a korban, így ahelyett, hogy elkeserednénk, adjunk időt a gyerkőcnek, legyünk türelmesek, és örüljünk minden apró eredménynek!
- Ismertessünk meg velük többféle szabadidős elfoglaltságot! Támogassuk őket a művészeti tevékenységekben (rajzolás, festés, gyurmázás, gyöngyfűzés stb.), a mozgásban (tánc, torna, aktívabb sportok), a zenében, hiszen ezek segítségével ellazulhatnak, feloldódhatnak, ráadásul többféle módon is kifejezhetik, és ami még fontosabb, fejleszthetik magukat.
- Részesítsük előnyben a kézírást! Habár a technika nagyon fejlett, és a gyerekek nagy valószínűséggel gyakran találkoznak a különféle kütyük billentyűivel és nyomógombjaival, a kézzel való írás elsajátítása és gyakorlása kulcsfontosságú többek között az agy fejlődésének szempontjából is. Adjunk a kezükbe ceruzát, zsírkrétát, filcet, és biztassuk őket az írásra, a betűk megformálására.
- Fordítsunk időt a hangokra is! Tanuljunk a kicsikkel játékosan, kérjük, hogy utánozzák az állatok hangjait, és gyakoroljuk a különféle betűk (ó, ű, á, v, k, g), valamint hangutánzók kimondását.
- A mesélés – akár felső tagozatban is – szintén kulcsfontosságú lehet. Ezzel segíthetjük a memória fejlődését, de a gyerekek szókincse, szövegértése és fantáziája is gazdagabbá válhat.
Pozitív oldal
Az eltérő gondolkodásmódnak köszönhetően a diszlexiások általában intelligensebbek, sőt bizonyos területeken tehetségesebbek is lehetnek. Mivel az olvasási zavarral küzdők nem szavakban, inkább képekben gondolkoznak, képesek gyorsabban felismerni az összefüggéseket és megoldást találni a problémákra. Jellemzően nagy a képzelőerejük, kíváncsiak a világra, erősek a megérzéseik és kifejezetten kreatív elmék. Nem is meglepő, hogy sokukból képzőművész, színész, zenész, feltaláló vagy éppen tudós lesz. Talán nem sokan tudják, de a szobrász Auguste Rodin is diszlexiával küzdött, sőt, neve ma már elválaszthatatlan a fogalomtól, hiszen édesapjáról Jean Baptiste Rodinről nevezték el az 1984-ben megalapított The Rodin Remediation Academy-t, amely intézmény a diszlexiakutatás, a prevenció és a kezelés európai úttörője. Feltehetően azért a híres szobrász apjának nevét viseli az akadémia, mert a férfi példaértékűen kezelte fia gyermekkori hiányosságait: felhagyott a hagyományos iskolai tanulmányok erőltetésével, majd a képességeinek megfelelő útra terelte gyermekét.
Nemcsak a tehetséges szobrászról érdemes szót ejteni a téma kapcsán, a diszlexiában érintett ismert emberek sora ugyanis meglehetősen hosszú: Pablo Picasso, Albert Einstein, Thomas Edison, Leonardo da Vinci, Walt Disney, Ludwig van Beethoven, de számos előadóművész, sportoló, filozófus, tudós, sőt Tom Cruise és Steven Spielberg is ide sorolható. Míg előbbinek sikerült teljesen legyőznie a diszlexiát, utóbbinál 2007-ben diagnosztizálták, aminek köszönhetően a híres filmrendező elmondása szerint sok dolgot megértett korábbi nehézségeivel kapcsolatban.
Szöveg: L. J.
Nyitókép: Getty Images
